A western lovaglás egyik irányzata a "Kaliforniai stílus".
A hidalgók* és vaquerók* lovaglási módja tökéletesen együttmáűködő lovat követelt meg a lovagláshoz.
A lovak kiképzését négy vagy öt éves korukban kezdték meg, s ez rendszerint három éven át tartott. Érthető, hogy ők voltak gazdáik legértékesebb tulajdonai. A spanyolok művészien díszített nyergekkel és ezüstből készült zablákkal ékesítették lovukat, és büszkén mutatták be őket a lovas versenyeken, ahol igen nagy hangsúlyt helyeztek a látványosságokra.
A vaquerók elődei Spanyolországban bikaviadalokon szereplő és harci lovakat képeztek ki, mely során különböző technikákat alkalmaztak. A vaquerók ezekből a technikákból átvették azokat, amelyeket alkalmazni tudtak a marhákkal való munka során.
Ebben a lovaglási stílusban alapvető követelmény a kemény és gyors megállás, a hátulsó láb körüli könnyed megfordulás, a helyes lábon történő vágta és az ugrásváltás. Az ilyen feladatok teljesítése atletikus lovat igényel, amely nagyon jól dolgozik a hátulsó lábaival. Alapvető feltétel mindemellett a könnyű lovagolhatóság is. A betanított lovakat elsősorban testsúly-segítségekkel irányítják, az egykezes laza szárhasználat csak jelzésértékű. A ló és lovas összhangja a munka során nagyon harmonikus.
hidalgók: nemesi származású, bizonyos kiváltságokat élvező középkori spanyolok címe.
vaquerók: mexikói eredetű marhapásztorok megnevezése
Forrás: Magyar Westernlovas Egyesület
